Kimegyek a temetõbe

 

Édesanyám, én a te kicsi fiad voltam, te
Elhagytál, pedig ezt soha nem akartam
Az életem, azóta nem sokat ér már
Üres a lelkem, csak állok sírodnál

Most rohan az életem a szakadék felé
Úgy érzem ennyi, nem több, de elég
Ez lett a végem, ez lett belõlem
Felednem kéne, hogy elmentél tõlem

Kimegyek a temetõbe,
Ráborulok egy sírkõre,
Ráborulok egy sírkõre,
Az anyámnak sírkövére!

Refrén:
Kelj fel anyám a sírodból,
Nézd meg mi lett a fiadból,
nézd meg mi lett, sej a fiadból,
Kelj fel anyám a sírodból,
Nézd meg mi lett a fiadból,
nézd meg mi lett, sej a fiadból!

Van egy asszony, kit szerettem,
Visszasírom azt az egyet,
Visszasírom azt az egyet,
Akit oly nagyon szerettem

 

Fáj a gyomrom

Vártam rád, de te nem jöttél,
a hidegben áztam, átvertél
Bementem hát a közeli csehóba,
hogy ne fázzak meg kint a hóba'
Odabent jó meleg a kályha
De nem kell már nekem a málna
Mert a gyomrom piára vágyik
Addig amíg õ el nem ázik…


Vágyom rád, de nem minden áron
Azt akartam, hogy te légy a párom
Nem kellesz már, hidd el nekem
Eleget voltál most már velem
Hat a pálinka érzem már
Hét napja, hogy várok én rád
Hogy jössz-e most már, nekem az nyolc
Ne is legyél a nyakamon konc

Cigánysoron


Éjjel a faluba' nem üvölt a zene
Kihalt az utca, viszont bánja a fene
Agyamban még az én kis babám jár, és
Az a tegnap esti roma-napi jogászbál!


Jogoztunk, majd sokat jógáztunk,
Aztán jött az esõ és mi bizony szétáztunk
Bemenekültünk egy viskóba'
Ott született meg hát ez a kis nóta!

Sárgul már…

Kedvesem, hogyha hallasz engem, SZÁMOLJ azzal, hogy vár a tenger
MEGANNYI élmény mit adhatok, SZÁMTALAN emlék, mi érni fog.
KIVONOD magad a munka alól, ÖSSZEADNAK minket valahol
OSZD meg velem az életöt, mer' három plusz kettõ az mindég öt!

Tudom, a SZÁMOK a gyengéid, mégis SZÁMÍTOK rád én mindvégig
VÉGTELEN utam végéhez ér, MILLIÓ csók jár Neked ezért
SZÁMÍTÁSBÓL nekem elég már, SOKSZOR elég már a légvár
OSZD meg velem az életöt, mer' három plusz kettõ még mindég öt!


Kicsiny falum…


Megszülettem egyszer, hogy menjek,
Az élet mezején egy szépet leljek
Kiskoromban hittem, hogy játék
Nem vagyok egyedül ezzel hát még…
Ha beleveszem, hogy nem valami jó a falusi élet
Az unalomból már elegem lett én ebbõl nem kérek!
Belevetem magam a viharos éjszakába,
És bevonulok két gyönyörû lánnyal a sötét szobába


Jóanyám, ki ott vagy és látod
A fiadat, ki elment, jó volt várnod
Te hitted amit hinni akartál
Csak csendre és magányra vágytál
De hidd el, az életet élvezni kell
Míg meg nem halunk, használjuk el
Elmegyek, aztán megírom neked
Hogy tudd, hogy mennyire szeretlek!

Hogyha nékem…


Azt vettem én akkor alapul, hogy nem kellett volna de így alakult én
Tettem a dolgom jött és lett, lelkünk éppen összeillett.
Aztán jöttek a kínos napok a távolságtól kiütést kapok!
Kilóméterben kétszázhúsz, de a szívem mégis hozzád húz!

Egyszer aztán, ha sok pénzem lesz elmegyek én a Ferihegyre
Felszállok egy kisrepülõre s repülök hozzád kisidõre
Megteszem, mert szívem a tiéd, ha nem vagy itt velem, rögtön kiég
Hidd el nem vagyok eretnek és kimondhatatlanul szeretlek!


Utcára nyílik


Van egy utca, hol a hangulat olyan, mintha mindig folyna a folyam
Folyik is bizony de nem csak a bólé, a kocsmáros bizony abból é'
A zenekarnak is jó itt a dolga mulat a Pista is meg az Olga
Szórják a pénzt, a jó magyar forintot, igazítják a jófajta joggingot

Szeretik egymást ez látszik rajtuk tetoválva van mind a két karjuk
Ebbõl látszik az igazi érzés, esküvõ mikor lesz az a kérdés
Szép lenne a lány arának, de nem született jó anyának
A fiúnak sem áll jól a baráti csuha, a joggingot váltja esküvõi ruha

16 és fél esztendõs


16 és fél esztendõs lehettem talán, mikor engem tanulónak adott az anyám,
Utcát, teret nem ismertem, házak között eltévedtem, rám talált egy barna hajú lány.
Szép hangjával megkérdezte, hogy én ki vagyok
Szép hangommal ráfeleltem, hogy én kivagyok!
Taxijába beültetett, szállodába elvitetett engemet a barna hajú lány!

Reggel, mikor felébredtem, zúgott a fejem,
azt sem tudtam, hogy az éjjel, mi történt velem,
a szobákat végigjártam, sehol senkit nem találtam,
lelépett a barna hajú lány.

9 hónap elteltével újra itt a nyár,
ablakomba repült be egy szép gólyamadár
hiába is hessegettem, hiába is kergeteztem
hozott egy kis barna hajú lányt.

RAP:

Gólya, gólya, gólya, gólya gilice
Miért mentél el tõlem, te Ilike
Elhittem én a szép szavakat neked
Eléd tártam a vad szívemet
Eszembe jutnak a szép emlékek
Fájnak, mégis emberi létek
Vétek lenne elfeledni
Hogy oly jó valakit megszeretni!

Kilenc hónap az nem sok idõ
De ha vársz valakit, már a fû se nõ
Vánszorogva múlnak a percek
Amíg egymásba kelnek a beteg lelkek
De az is lehet, hogy a holnap nem vár
Csalódás lesz felébredned már
Mert ha az álmod valóra válik
Lehet, hogy hamar széjjelmállik

 

 

Fõztem neked…


Sárgaborsó, lencseleves már nem divat nálunk
Vacsora után mindketten fényes szeleken szállunk
Álmunkban a takaróval nagyokat vitorlázunk,
Mikor eljön a reggel a pottyantósra felváltva járunk
Babfõzelék, bableves és babgulyás lesz máma
Desszernek meg a végén hagymásbab lesz utána
Most éppen az "Üvöltõ szelek"et nézzük a tévén,
De nem tudjuk soha végignézni, túl sok a dolog a vécén…


Ha azt mondom gáz van, akkor kérlek, hogy menj el,
Mert attól még egy kéthónapos vizihulla is felkel!
Rittyentek egy kanyarászást majd holnap is reggel
Elmagyaráznám neked, hogy a Bilagit nem kell!
Bõrszaxofon mûködteti a pezsgõfürdõt nálunk,
Amióta így élünk, bizony nem fogy nagyon a gázunk
Mikor bevacsoráztunk másnap viszont jöttek a gondok,
Feljelentett minket csendháborításért a gondnok…

Viszlát cigánylány!

Mikor elmentél nem kérdeztél, én sem mondtam: Viszlát cigánylány!
Szemembõl hulltak a könnyek és te nem vigasztaltál
Csak arra kérlek még, hogy légy mindig az enyém
Mert várni foglak én, hidd el várni foglak én! 2X

Lehetne szebb is a bánat, nem kellene szomorúnak lennie a szívemnek,
Elhagytál, becsaptál, nem vigyáztál rám,
tönkretetted az életemet, és megbolondítottál…

Egyszer egy szép nyári estén vártalak,
de nem jöttél és rájöttem, hogy átvertél
Elhagytál, becsaptál, nem vigyáztál rám,
tönkretetted az életemet,és megbolondítottál!

RAP:

Szép az élet, hidd el, ha mondom
Ha nem megyünk túl egy bizonyos ponton
Végtelenségbe nyúlhat az örömünk
Nem szegheti meg semmi a kedvünk
De nem így volt ez, sajnos, csak álom
Elmentél és én nagyon bánom
De hidd el, amíg a földön járok
Mindennap csak terád várok!