Verse:
Élt a faluvégi kiskunyhóban egy sukár
cigánylány
Rabja lettem, nem felejtem a szívem reád vár
Szeretni mást azóta én nem tudok, álmaimban
mindig csak rá gondolok
Refr.:
Gyere táncolj cigánylány, ez a tánc
még nekem jár
Eliszom az utolsó pénzemet, nem bánom, hogy
szerettelek tégedet
Gyere táncolj cigánylány, nekem úgyis
mindegy már
Feledni a bánatot, hisz áll a bál, gyere táncolj
cigánylány!
Rap1
Rég volt, már alig emlékszem, a tested melegét
még érzem
Most is látlak magam elõtt, pedig elmentél
egy délelõtt
Hiszem, hogy egyszer újra látlak, a szívem,
tudod reád vár csak
A kocsmában ülök a kispadon, s borba fojtom bánatom
Rap2
Egy emlék már, tán igaz se volt a szíved
a szívemben landolt
Azt kívántam, hogy mindig így legyen, legyél
mindörökké nekem
A gondolat, hogy nem vagy enyém már, elemészt,
hisz mindenem vár
Hiányod megszokni nem tudom, így borba fojtom bánatom
Sej haj akácfa
Verse1
Egyszer nyáron, hûs hajnalban, szomszéd kertbe
néztem át
Almát szedni láttam én ott egy csodaszép
barna lányt
Elpirultam, elsápadtam, s nagy zavarban így szóltam:
Várni foglak édes téged minden hajnalban
Refrén
Sej, haj akácfa hullatja a levelét
Kislány, szerelmes lettem én most tebeléd,
Sej, haj azt mondom, légy a galambom, mert úgy szeretlek
én
Sej, haj akácfa hullatja a levelét
Kislány, szerelmes lettem én most tebeléd,
Sej, haj azt mondom, légy a galambom, sej, haj légy
az enyém!
Rap1
Egyszer egy szép nyári
délután,
jóllakottan a jó ebéd után
Ejtõztem én a kertemben,
akár egy fõiskolás az egyetemen
Mikor megláttam azt a gyönyörû lányt,
aki a szomszéd kertben álldogállt
Szívem rögtön torkomba ugrott,
s ajkamról már dalt is fakasztott
Sej, haj akácfa hullatja a levelét
Kislány, szerelmes lettem én most tebeléd,
Sej, haj azt mondom, légy a galambom, mert úgy szeretlek
én
Sej, haj akácfa hullatja a levelét
Kislány, szerelmes lettem én most tebeléd,
Sej, haj azt mondom, légy a galambom, sej, haj légy
az enyém!
Rap2
Átszóltam neki: helló kislány,
õ rámnézett oly bután, tisztán
Ártatlanul akár egy birka,
s legalább három percig bírta
Ez ám a nõ! Nem valami põre,
orrlyukából kilóg a szõre
De egyvalami nagyon megfogott,
hogy fogai nagy része elfogyott!
Sej, haj akácfa hullatja a levelét
Kislány, szerelmes lettem én most tebeléd,
Sej, haj azt mondom, légy a galambom, mert úgy szeretlek
én
Sej, haj akácfa hullatja a levelét
Kislány, szerelmes lettem én most tebeléd,
Sej, haj azt mondom, légy a galambom, sej, haj légy
az enyém!
Húzzátok
cigányok
Rap1.
Este van már, ki-ki nyugalomban, a hónom alatt a butykosommal
Járom az utam és keresem a szót, mely nemrégiben
még ajkamon volt
Keresem, kutatom, ölelem az italom, kinyögném már,
de elkap az unalom
Itt egy csehó, ide betérek, örülnek nekem
a zenészek!
Rap2.
Leülök a székre, kérek egy kört, a körtére
már csak néhány sört
Vedelem, nyakalom, viszlát unalom, jönnek a haverok, lengetem
a karom
Helló-belló, most jó a kedvem, van még
pénz a mellényzsebemben
Húzd rá cigány, hisz egyszer élünk,
de addig is örökké zenélünk!
Minek a szöke énnékem
Rap1
Sok lány volt már feketék, szõkék,
vörösek, és kik a hajukat lõtték
Megmutatták, hogy kéne élni, hajkefével
jókat kefélni
De csak egy lány volt, akinek hittem, hálám neki,
mert sokra vittem
Üldözhet bár a sorsom örökké, minden
tiszteletem a nõké
Rap2
Nem kell már ide többé szõke, inkább
jöjjön a szöllõtõke
Karóba húzom a lelkivilágom, szépen nyílik
a kerti virágom
Mostantól csak a barnát kérem, övé
lett már az aranyérem
Szívem ettõl ritmusra dobban, legyünk együtt
jóban és rosszban!
Hopsz Sara
Hopsz Sara, eldzsalok, fene a te fajtád,
utállak,
mint skin head a vácrátóti vajdát
Hopsz Sara, eldzsalok, elválok én tõled,
rád borult a fûrészgép, oszt kettõ
lett belõled
Hopsz Sara, eldzsalok, szerelmünk
a múlté,
magyarázd meg kitõl van az a tizenhárom purdé
Hopsz Sara, eldzsalok, ha utól érlek véged,
vagy a Devla verjen meg, vagy én ruglak föl téged
Hopsz Sara, eldzsalok, az osztozkodás
várhat,
én a bútort hordom el azt te meg az irhádat
Hopsz Sara, eldzsalok, mer' elégem lett mára,
folyton azzal jössz nekem, hogy Lujza vagy, nem Sara!
Hopsz Sara, eldzsalok, ereszd el a
lábam,
maradj itthon egy lépést se gyere ki utánam
Hopsz Sara, eldzsalok, de van egy nagy-nagy titkom,
akkor van csak nagy pofám, ha nem vagyok még itthon!
Néha minden oly egészen
más (lassú)
Rap1
Elmesélek egy sztorit neked, melyben a fõhõs
lehet, ismerõsnek tûnhetne, de
Amit a nóta elhitet veled az nem az élet, ha belegondolsz
mélyebben akkor valóban éled!
Vegyünk hát egy fiút és egy gyönyörû
lányt, hiszen ez alapesetben ígaz és egy Don
Huan-t
Aki csak arra hivatott, hogy gyûjtse a skalpokat, s réges-régen
megtanulta már az alapokat
Úgy kezdõdött ahogy nagykönyvben meg van írva,
szerelem elsõ látásra, és ki meddig bírja
A percek egymás nélkül bizony nehezen teltek, de
felemelõ érzés volt mikor egymásba keltek
A féltékenység, tabu téma volt mindig
náluk, szemeikben csillogó fénye mindent elárult
Leírhatatlan volt ahogyan egymásra néztek, nemsokára
folytatom, hisz nincs még vége
Rap2
Így élhettek volna míg csak forog a föld,
de Lucifer néha-néha furcsa alakot ölt
Õt a Sátán kifejezetten gonoszra gyúrta,
hogy a fájdalmakat éreztesse újra és újra
Míg ember az ember, valamint világ a világ, csinálunk
néhány gondot, elkövetünk hibát
Segít õ ebben, ahogy a lánnyal is tette, a csábítás
minden trükkjét latba vetette
Sikerült is neki, ahogy az mindíg lenni szokott, így
néhány röpke perc múlva már pásztorórát
lopott
Látta ezt a fiú is ahogy a szobába lépett,
maga elõtt látta bizony ezt a szörnyû képet
Ereiben most már csak a keserûség özönlik,
szomorúságában szemébõl könnye
ömlik
Bár milliószor megbánta a lány már
amit vétett, neki sem könnyû megbocsájtani,
hogy félrelépett!
Már minálunk babám
Rap1
A faluban mindig vidám az élet a legény a lánytól
csókot kérhet
A lánynak van joga nemet mondani, de akkor mehet õ
vizet hordani
Marton Pista is elkapna egyet, de úgy dönt inkább,
hogy leszedi a meggyet
Egyenként, hogy ne menjen kárba, nem tudja még,
hogy más jött szokásba'
Már minálunk, babám, már
minálunk, babám, az jött a szokásba.
Nem szedik a meggyet, nem szedik a meggyet fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a meggyfa tetejére,
oszt
Lerázza a meggyet, te meg babám szedjed a rózsás
kötényedbe.
Rap2
Az új szokásnak az a lényege, hogy a fiú
a meggyet ne tépje le
Ne szakítsa, csak rázza a fát, a lány
meg eközben alatta áll
Kitárva köténye összes sarkát, felfelé
tartva mindkét markát
Kapkodja el a gyümölcsöket, így idézve
vele örömöket
Már minálunk, babám,
már minálunk, babám, az jött a szokásba.
Nem szedik a makkot, nem szedik a makkot fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a makkfa tetejére, oszt
Lerázza a makkot, te meg babám kapkodd a rózsás
kötényedbe.
Már minálunk, babám,
már minálunk, babám, az jött a szokásba.
Nem szedik a meggyet makkot, nem szedik a meggyet makkot fedeles kosárba.
Felmegy a legény a fára, a meggyfa makkfa tetejére,
oszt
Lerázza a meggyet makkot, te meg babám szedjed, kapkodd
a rózsás kötényedbe.
Piros lett a pipacs virága
Rap1
Tizenhat nyár van a hátam mögött, láttam
már sok bánatot, örömöt
Megérdemeltem a sorsom néha, mégha a létem
sokszor léha
Kamasz vagyok, ezt te úgyis érted, tombol a vérem
bizony érted
Hisz kinõttem már a szülõi házat
szívem mostmár veled lázad!
Rap2
Egy, két há', gyere lépjünk elõre,
hagyjuk hátra ami csak dõre
Põre testedet érezni akarom , s látni téged,
ahogy átölel a karom
Nyomjad, nyomjad, fel a hangerõt, henteregjünk, fejtsd
ki az erõd
Tekerjük jobbra, tekerjük balra, itt van a vége,
figyelj a dalra!
Szosztar (aranyesõ)
Azt hiszem, hogy jó kedvem van,
pedig a szívem gyászba' van
Gyászban is lesz, amíg csak élek
Gyászban is lesz, míg csak élek, míg a
sírba be nem térek,
Ó, ha meghalok!
Egyszer majd, ha eljön a halál,
testemen örömkönnyeket talál
Hiszem, hogy jönnek a barátok,
a hitevesztettek, csalárdok
Tudom, hogy itt lesz a családom,
akikben soha-soha nem csalódom
Eljön majd az a pillanat, tudom,
mikor el kell majd indulnom!
Drága isten arra kérlek,
aranyesõ hulljon nékem
Aranyesõ a virágos réten,
Aranyesõ a szép kis házra, aranyesõ a
jó anyámra,
Jaj, ha meghalok!
Hosszú lesz az út érzem
régen,
de kérni szeretnék mielõtt végem
Nem sokat, csak egy kevéske dolgot,
azt, hogy legyen a családom boldog!
És még egy kis szerénységet,
icipici kérés, de annyira éget
Mielõtt meghalok, azon a héten
szép aranyesõ hulljon nékem!
Fekete hajú
kis gimnazista
Rap1
Gyakran kinéztem ablakomon, mi egy gimnáziumra nézett
Ott sok lányt láttam, szõkét, barnát,
míg el nem kapott a végzet
Megláttalak, s azóta én már rabszolgád
vagyok
Hisz fekete hajad a napfényben oly szikrázón
ragyog!
Rap2
Emlékszem, mikor hozzád léptem az elsõ
diszkóban
Átkaroltam válladat, s halkan így szóltam:
J ó e z a c s a j , g y ö n y ö r û f é
n y e s h a j a v a n !
Mert engem mindig elkábított a HOSSZÚ, FEKETE
HAJ!